A bőr a legnagyobb kiterjedésű szervünk, ami a szervezetet elhatárolja, védi a környezet idegen anyagaitól, kórokozóitól, toxinoktól, egyéb károsító mechanizmusoktól.
A bőr immunrendszere része a szisztémás immunrendszernek. Feladatát tekintve hasonlít a többi határterület – a bél, tüdő, légutak, nyálkahártyák – immunrendszeréhez.
A szervezet kórokozók elleni védelmi rendszere részben a bőrben és azon belül is a hámban lép működésbe.
Az elszarusodott hámsejtek, a sejtek közötti réseket kitöltő zsírok, a hidrolipid filmréteg, a bőr mikrobiomja – az elsődleges védelmi vonal részei. Ha ezen az elsődleges védelmi vonalon átjut valamilyen kémiai anyag, vagy kórokozó, akkor az immunrendszer bőrbe kihelyezett őrszemeivel – a Langerhans–sejtekkel – találja magát szemben. A polip alakú Lagerhans-sejtek a felhámban őrködnek éberen, és a támadókat bekebelezik a hosszú nyúlványaikkal. A Langerhans-sejtek a bekebelezés után részben lebontják a behatolókat, és eljuttatják a bőr középső rétegébe, az irhába, majd a nyirokereken keresztül a nyirokcsomókba szállítják. Itt bemutatják a T-lymfocytáknak az antigéneket.
A bőr immunrendszere így ismeri fel a kórokozót, és így lesz képes ellenanyagot termelni és a véren keresztül eljuttatni a bőrbe került betolakodók ellen.
Felhasznált irodalom:
Kárpáti S. (szerk.): Bőrgyógyászat és venerológia Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2020